Nagy bajban van Macron: gyakorlatilag kihátrált mögüle Franciaország

Bár most éppen van kormányfője Franciaországnak François Bayrou személyében, világos, célratörő, távlatos kormányzásnak továbbra sincs nyoma. Rajcsányi Gellért írása.

Elmarasztalta Franciaországot az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), amiért korlátozta a palesztin érdekvédelmi szervezet, a Boycott, Divestment, Sanctions (BDS) szólásszabadságát. A szervezet az Izraelből importált termékek bojkottálása mellett tüntetett.
A BDS tevékenységének fő célja, hogy megszüntesse Izrael nemzetközi támogatottságát a palesztin krízissel kapcsolatban. A strasbourgi székhelyű EJEB szerint a francia igazságszolgáltatás diszkriminatív és politikai vonatkozású döntést hozott. A BDS tevékenységének korlátozását Emmanuel Macron francia elnök is támogatja, tekintettel arra, hogy a szervezet megnyilvánulásait a francia politikai elit szélsőségesen egyoldalúnak tartja a palesztin-izraeli diskurzusban.
A június 11-i döntés értelmében a korlátozásról döntő francia bíróság megsértette a palesztin-párti aktivisták szólásszabadságát. Az aktivisták az Izraelből való termékek bojkottját akarták elérni, ezt a megnyilvánulást azonban a francia bíróság diszkriminatív bűncselekménynek titulálta. Az eset során a Semmítőszék 2015-ben pénzbüntetést szabott ki 14 főre, akik Colmar városában az Izraelből származó élelmiszerek ellen tüntettek. Izrael a bojkottot antiszemita megnyilvánulásnak minősítette, az EJEB viszont azon a véleményen van, hogy csupán egy politikai vitáról van szó. Az EJEB határozatának értelmében a francia állam fejenként 27 380 euró kártérítést kell fizessen a 14 aktivistának.
A Franciaország-Palesztina Egyesület üdvözli, hogy a bojkottra való felhívást állampolgári jogként ismerték el. Michael Tubiana, az Emberi Jogi Liga tiszteletbeli elnöke is örömmel fogadta az EJEB döntését. Véleménye szerint a szólásszabadság védelme mellett a döntés emlékezteti Franciaországot felelősségére, és rámutat arra, hogy az Izraeli kormány az antiszemitizmust eszközként használja arra, hogy az ellene irányuló kritikát elhallgattassa. Francis Kalifat, a franciaországi zsidó intézmények érdekvédelmi szervezetének (CRIF) az elnöke ugyanakkor azon a véleményen van, hogy a strasbourgi döntés bátorítólag fog hatni a franciaországi zsidókkal szembeni akciókra.
A BDS-aktivisták elleni eljárások egy 2010-es rendelet következtében szaporodtak meg, amely Michèle Alliot-Marie akkori igazságügyi miniszter nevéhez fűződik. A tárcavezető tíz évvel ezelőtt szigorú eljárásra szólította fel az ügyészséget az izraeli termékek elleni bojkottra való felhívások kapcsán.
Macron elnök korábban is hangsúlyozta, hogy a BDS által szervezett bojkottok bűncselekménynek minősülnek, ennek megfelelően szankciókat vonnak maguk után. Kijelentette, hogy nem fogják a későbbiekben sem tolerálni a bojkott gyakorlatát, így a korábbiakhoz hasonlóan a BDS-t a jövőben is elítélik majd Franciaországban.
Joób Kristóf
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.